Gömbszimmetrikus Föld modell: a gravitációs gyorsulás tere
A gravitációs gyorsulás a Föld belsejében és a Föld körül a középponttól mért távolság függvényében, integrálással levezetve, logaritmikus csúszkával (a Föld belsejétől a Nap távolságáig).
A modell és az eredmény
A Föld gömbszimmetrikus: a sűrűsége csak a középponttól mért távolságtól függ. A szimulációban egyenletes sűrűségű, tömör gömbnek tekintjük. A mérési pont (P) a Föld középpontjától (O) \(r\) távolságra van. A gravitációs gyorsulás a Föld középpontja felé mutat, nagysága (a levezetés alább):
- \(r\) – a mérési pont távolsága a Föld középpontjától, mértékegysége: \(\mathrm{m}\)
- \(R\) – a Föld sugara, \(R=6{,}371\cdot10^{6}\,\mathrm{m}\)
- \(M\) – a Föld tömege, \(M=5{,}974\cdot10^{24}\,\mathrm{kg}\)
- \(\rho\) – a Föld átlagsűrűsége, \(\rho=\frac{3M}{4\pi R^3}\approx5{,}515\cdot10^{3}\,\mathrm{\frac{kg}{m^3}}\). A szimulációban állandó.
- \(g(r)\) – a gravitációs gyorsulás a mérési pontban, mértékegysége: \(\mathrm{\frac{m}{s^2}}\)
- \(G\) – gravitációs állandó, \(G \approx 6{,}674 \cdot 10^{-11}\,\mathrm{\frac{N\,m^2}{kg^2}}\)
Modell: a Földön kívül a gömbszimmetrikus Föld úgy hat, mintha a teljes tömege a középpontjában lenne. A Föld belsejében csak a mérési pont sugarú gömbön belüli tömeg számít. A valódi Föld sűrűsége nem egyenletes, ezért belül a valódi \(g(r)\) eltér a lineáris függvénytől (a mag–köpeny határon kb. \(10{,}7\ \mathrm{\frac{m}{s^2}}\) körüli maximum van). A felszínen és kívül a gömbszimmetria miatt a képlet pontos.
Levezetés integrálással
Newton törvénye (\(a=G\,\frac{m}{r^2}\)) pontszerű tömegre szól. A Föld sok tömegelemből áll, ezért az összes tömegelem gravitációs gyorsulását összegezzük (integráljuk). Három lépésben haladunk: gyűrű → gömbhéj → tömör gömb. A mérési pontot (P) és a Föld középpontját (O) összekötő egyenes a tengely.
Jelölések ebben a részben:
- \(q\) – a gömbhéj sugara, \(\mathrm{d}q\) – a gömbhéj vastagsága (nagyon kis távolság), mértékegységük: \(\mathrm{m}\)
- \(\sigma=\rho\,\mathrm{d}q\) – a gömbhéj felületi sűrűsége, mértékegysége: \(\mathrm{\frac{kg}{m^2}}\)
- \(\theta\) – a gyűrű helyét megadó szög: az O-ból a gyűrűhöz húzott sugár és a tengely szöge
- \(s\) – a gyűrű egy elemének távolsága a mérési ponttól (P-től), mértékegysége: \(\mathrm{m}\)
- \(\varphi\) – a P-ből a gyűrűelemhez húzott egyenes és a tengely szöge
- \(\mathrm{d}m_{\mathrm{gyűrű}}\) – a gyűrű tömege, mértékegysége: \(\mathrm{kg}\)
- \(\mathrm{d}g_{\mathrm{gyűrű}}\) – a gyűrű által P-ben okozott, a tengely irányú gravitációs gyorsulás, mértékegysége: \(\mathrm{\frac{m}{s^2}}\)
- \(g_{\mathrm{héj}}\) – a teljes gömbhéj által P-ben okozott gravitációs gyorsulás, mértékegysége: \(\mathrm{\frac{m}{s^2}}\)
- \(M_{\mathrm{héj}}=4\pi q^2\sigma\) – a gömbhéj tömege, mértékegysége: \(\mathrm{kg}\)
1. lépés: egy gyűrű. A gömbhéjat a tengelyre merőleges gyűrűkre bontjuk (1. ábra). A \(\theta\) szögnél lévő gyűrű sugara \(q\sin\theta\), kerülete \(2\pi q\sin\theta\), szélessége \(q\,\mathrm{d}\theta\), így a tömege:
A P-től a gyűrű bármely eleme ugyanakkora, \(s\) távolságra van. Az OPR háromszögben a koszinusztétel és a \(\varphi\) szög koszinusza:
A gyűrű hatása \(G\,\frac{\mathrm{d}m_{\mathrm{gyűrű}}}{s^2}\), de csak a tengely irányú összetevője számít (\(\cos\varphi\) szorosa):
2. lépés: a gömbhéj. A gyűrűket \(\theta=0\)-tól \(\theta=\pi\)-ig összegezzük:
Az integrált az \(s\) távolságra váltva egyszerűsíthetjük. A koszinusztételből:
A határok: \(\theta=0\)-nál \(s=|r-q|\), \(\theta=\pi\)-nél \(s=r+q\) (2. ábra). Behelyettesítve és egyszerűsítve:
Két eset lehetséges (a primitív függvény \(s-\frac{r^2-q^2}{s}\)):
- A mérési pont a héjon kívül van (\(r\gt q\)): \(s\) az \(r-q\)-tól az \(r+q\)-ig fut.
\[ \left[\,s-\frac{r^2-q^2}{s}\,\right]_{r-q}^{r+q}=\bigl[(r+q)-(r-q)\bigr]-\bigl[(r-q)-(r+q)\bigr]=2q+2q=4q \] \[ g_{\mathrm{héj}}=\frac{\pi G\sigma q}{r^2}\cdot4q=G\,\frac{4\pi q^2\sigma}{r^2}=G\,\frac{M_{\mathrm{héj}}}{r^2} \]A gömbhéj kívül úgy hat, mintha a teljes tömege a középpontjában lenne.
- A mérési pont a héjon belül van (\(r\lt q\)): \(s\) a \(q-r\)-től a \(q+r\)-ig fut.
\[ \left[\,s-\frac{r^2-q^2}{s}\,\right]_{q-r}^{q+r}=\bigl[(q+r)+(q-r)\bigr]-\bigl[(q-r)+(q+r)\bigr]=2q-2q=0 \] \[ g_{\mathrm{héj}}=0 \]A gömbhéj belsejében a gravitációs gyorsulás nulla: a két oldal hatása kiegyenlíti egymást.
3. lépés: a tömör gömb. A tömör gömböt \(q=0\)-tól \(q=R\)-ig tartó gömbhéjakra bontjuk (3. ábra). Egy héj felületi sűrűsége \(\sigma=\rho\,\mathrm{d}q\), tömege \(\mathrm{d}M=4\pi\rho q^2\,\mathrm{d}q\). A héjak hatását összegezzük:
- Kívül (\(r\ge R\)): minden héjra \(q\le R\le r\), így mindegyik \(G\,\frac{\mathrm{d}M}{r^2}\)-t ad:
\[ g(r)=\int_{0}^{R}G\,\frac{4\pi\rho q^2}{r^2}\,\mathrm{d}q=\frac{G\rho\,4\pi}{r^2}\left[\frac{q^3}{3}\right]_0^{R}=G\,\frac{\frac{4}{3}\pi R^3\rho}{r^2}=G\,\frac{M}{r^2} \]
- Belül (\(r\le R\)): a \(q\lt r\) héjak (a mérési pont kívül van rajtuk) \(G\,\frac{\mathrm{d}M}{r^2}\)-t adnak, a \(q\gt r\) héjak (a mérési pont belül van rajtuk) nullát:
\[ g(r)=\int_{0}^{r}G\,\frac{4\pi\rho q^2}{r^2}\,\mathrm{d}q+\int_{r}^{R}0\,\mathrm{d}q=\frac{G\rho\,4\pi}{r^2}\cdot\frac{r^3}{3}=\frac{4\pi}{3}G\rho\,r=G\,\frac{M\,r}{R^3} \]Az utolsó lépésben a \(\rho=\frac{3M}{4\pi R^3}\) összefüggést használtuk.
Ellenőrzés és következmények:
- A felszínen (\(r=R\)) mindkét ág ugyanazt adja: \(g(R)=G\,\frac{M}{R^2}\approx9{,}82\ \mathrm{\frac{m}{s^2}}\). A függvény folytonos.
- A középpontban (\(r=0\)) a gravitációs gyorsulás nulla. Nincs szingularitás: a belső gömb tömege \(r^3\)-nel csökken, ez ellensúlyozza az \(1/r^2\)-et, így a belsejében \(g\sim r\).
- A maximum a felszínen van: belül \(g\) lineárisan nő, kívül \(1/r^2\) szerint csökken.
- A levezetés a gömbhéjakra bármilyen \(\rho(q)\) sűrűségnél igaz, ezért a kívüli eredmény (\(G\,\frac{M}{r^2}\)) minden gömbszimmetrikus testre pontos. Belül általánosan \(g(r)=G\,\frac{M(r)}{r^2}\), ahol \(M(r)\) az \(r\) sugarú gömbön belüli tömeg. Egyenletes sűrűségnél \(M(r)=M\,\frac{r^3}{R^3}\).
Szimuláció
Súgó: számok beírása és beillesztése
- Beillesztés: a
6,371·106alakú szöveget a csúszka melletti Mantissza mezőbe (vagy a Kitevő mezőbe is) beillesztve a mantissza és a kitevő magától kitöltődik, a csúszka pedig beáll. - Más írásmódok: felismeri a
6,371·10^6,6,371e6,1,5·10−3és a negatív kitevős alakokat is. A számjegyek közötti szóközt és a mértékegységet figyelmen kívül hagyja, tehát egy egész kimásolt táblázatsor is beilleszthető (pl.A Föld sugara 6,371·106 m). - Beírás: ha a teljes alakot begépeled a Mantissza mezőbe, és kilépsz a mezőből (Tab vagy Enter), ugyanúgy szétválasztja.
- Tizedesjel: a Mantissza mezőben vessző a tizedesjel, de a tizedespontot is elfogadja.
- Határon kívüli érték: a csúszka tartományánál kisebb vagy nagyobb számot is elfogad, a csúszka ilyenkor a szélén áll meg (a kitevő -100 és 100 között lehet).